Kászonyi Dániel: Magyarhon négy korszaka: Torokgyík (részlet)

2015. április 19., vasárnap

Homeopátia - anno

Argenti Döme

A részlet egy diftériás kislány sikeres homeopátiás gyógyításának a történetét írja le. Argenti Döme akkori, nagyhírű homeopata orvos személyisége is hitelesen mutatkozik meg. Látványos a homeopátiába vetett magától értetődő bizalom megnyilatkozása.

A történet 1861 első hónapjaiban játszódik.

Gróf Vay László a januárt, februárt és márciust feleségével, anyósával és Bibivel pesten töltötte. Néha egy-egy napra lejött Gyónra. Eladott egy földdarabot, és annak árát költötték el Pesten. Úgy volt, hogy Vayék csak húsvét után jönnek haza. Nagyon csodálkoztam tehát, mikor levelet kaptam a gróftól, amelyben azt írta, hogy másnapra várjam, őket; s fűtessem be valamennyi szobát, valamint hogy Bibi beteg, és azt kívánja, vigyék Gyónra, hogy az ő Dani bácsiját -mindig így hívott- láthassa.

Csakugyan meg is érkeztek a mondott napon, déltájban. Bibi olyan rekedt volt, hogy egyetlen hangos szót sem bírt kimondani. Az első pillanattól kezdve attól féltem, hogy a legszörnyűbb gyermekbetegséget, a torokgyíkot kapta meg. Aggodalmamat apjával is közöltem. Másnap délelőtt Bibi fönt volt, de rosszul érezte magát, és elkezdődött nála az a kakaskukorékoláshoz annyira hasonlító gyanús köhögés, amely az említett betegségnek csalhatatlan tünete. Éjszaka egyre rosszabbul lett. A gróf arra kért, menjek Pestre, s hozzam el Argenti doktort magammal. El is mentem, de Argenti nem volt otthon, Vácra utazott; ott lakott ugyanis, csak hetenkint háromszor ment föl Pestre. Azonnal sürgönyöztem neki, hogy jöjjön. Megvártam a vasútnál, majd Gyónra siettünk. Rögtön odamentem a szegény gyermek ágyához, aki átkarolta a nyakamat, és ezt suttogta, mert hangosan nem bírt beszélni: 

- Ó édes Dani, ezek itt- anyjára és apjára mutatott- azt mondták, hogy meg kell halnom, meg azt is, mibe öltöztetnek, mikor koporsóba fektetnek.

Kértem a grófnét, hogy menjen ki a szobából, és ne beszéljen többé ilyen dolgokról a gyermek előtt.

Argenti doktor is kiküldte a szobából, orvosi buzgalmában és fölháborodásában szinte goromba volt hozzá, ő maga vezette ki anyjával együtt. Aztán megmondta nekünk, hogy a gyermeknek csakugyan torokgyíkja van, a legrosszabbra kell készülnünk, de ne adjuk föl a reményt. A kislányt homeopatikusan kezelte, szivacsot és foszfort adott neki, ez a két leghatásosabb gyógyszer. negyed óránként felváltva kellett ezeket bevennie. Másnap aztán elment. Néhány napig lebegett szegény kicsike élet és halál között. Egyszer már-már kihunyt benne az élet. Ráday Nina grófnő, azután a szomszédos Sári község papja, aki értett a homeopátiához, az apa és én virrasztottunk mellette. Negyednap végre szerencsés krízis következett. A beteg valamivel jobban lett, könnyebben lélegzett. Két hét múlva már hangosan tudott beszélni. Később már fel is kelhetett, és a napsütésben sétálhatott.


Forrás: Kóczián Mária - Kölnei Lívia: Homeopátia Magyarországon (1820-1990), Noran könyvkiadó 2003

Értékeld a cikket: 
Még nem értékelte senki

Küldj egy cikket

Olvastál még hasznos cikket a témában? Küldd el nekünk a cikk linkjét!

A homeopata.hu oldalain található információk, szolgáltatások nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük, minden esetben forduljon homeopátiás képzettséggel rendelkező orvoshoz, gyógyszerészhez!

A homeopátiás készítmények hatásossága a hagyományos (allopátiás) gyógyszerekéhez hasonló klinikai vizsgálatokkal általánosan nem igazolt.

A homeopátiás gyógyszer szedése nem helyettesíti az orvossal történő konzultációt, a diagnózis megállapítását és a javasolt egészséges életmódot. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét, ha a tünetei az Ön kezelőorvosa vagy gyógyszerésze által megadott időn belül nem enyhülnek, vagy éppen súlyosbodnak.