Gondolatok a védőoltásokról

2013. augusztus 21., szerda

Egyesületünk tagja a Nemzetközi Homeopátiás Orvosi Ligának, valamint az Európai Homeopátiás Bizottságnak, s mint ilyen figyelemmel kíséri a gyermekgyógyászat nem csak az akadémikus orvoslással, hanem a homeopátiával kapcsolatos történéseit is. Az Európai Unió tagjaként célszerű ezen a területen is az európai országok normatíváihoz közelíteni.

VÉDŐ?-OLTÁS?

A homeopátiával gyógyító gyermekorvosok nem csak az akadémikus orvoslás szemüvegén keresztül látnak, hanem a homeopátiás orvoslás szemszögéből is figyelemmel kísérik pácienseik betegségtörténetét. Nincs ez másként a védőoltások szervezetre gyakorolt hatását tekintve sem.

A homeopátiával is gyógyító orvos páciensétől igen részletesen, mindenre kiterjedően kérdezi ki a kórtörténetet. Olyan kérdéseket is felteszünk a betegnek, illetve a szülőnek, amelyeket a csak az akadémikus orvoslásban jártas kollégák nem kérdeznek meg. Tesszük ezt azért, mert csak így tudjuk megtalálni a páciens számára szükséges homeopátiás gyógyszert. A kórtörténet során igen nagy súlyt fektetünk az etiológiai faktorokra, azaz arra, hogy meglehetősen pontosan meghatározhassuk a betegség kiváltó okát, és ennek mentén a szervezetben kialakuló működési zavar kezdetét.

A fentiekből adódó tapasztalataink szerint az oltások gyakrabban tekinthetők a szervezet egyensúlyát megzavaró tényezőknek, mint ez a különböző hivatalos – az akadémikus orvoslás által készített, elsősorban csak a súlyos oltási szövődményeket rögzítő – nyilvántartásokból kiderül. 

A homeopata gyermekorvosok a világon mindenütt megerősítik azt, hogy oltások után nem ritka például a rövidebb-hosszabb ideig tartó súlyállás, a testi és pszichés fejlődésben való visszaesés vagy lelassulás, elhúzódó hasmenéses állapotok kialakulása, ekcéma, ismétlődő, krónikussá váló felső- és alsó légúti tünetek (arcüreggyulladás, gégehurut, asztmás jellegű hörghurut, középfülgyulladás, mandulagyulladás, stb.), alvás- és viselkedési zavarok megjelenése. 

Az alábbiak, remélhetőleg sokak számára gondolatébresztők lesznek. Kívánatos lenne, ha egyfelől a szakmai fórumok is kellő nyitottsággal fordulnának e témakör felé, meghallgatva és fontolóra véve a jelenlegi hivatalostól eltérő véleményeket is, hogy ez által az álláspontok - természetesen a páciensek érdekében - egymáshoz közelíthetők legyenek. Másfelől, hasznos lenne, ha a szülők egyre szervezettebb formában, mind többen és gyakrabban, nyilvános fórumokon is megosztanák véleményüket, tapasztalataikat e témában. Ennek persze az is feltétele, hogy emiatt sem ők, sem gyermekeik ne kerüljenek hátrányos helyzetbe se a szakma ítélete, se a törvényi „megtorlások” által.

Hiszem, hogy sohasem a szélsőségek az irányadók. Az oltások tekintetében ez a szinte „minden ellen oltani kell”, szembe állítása a „minden oltás felesleges” kijelentéssel. Itt is inkább a józan mérlegelésre lehetne támaszkodni.

A problémák megoldását segítő emberséges hozzáállás említése feleslegesnek tűnhet, ám sajnos, nem az, mivel törvényeink és rendeleteink számos tekintetben nem ezt a viselkedést támogatják.

Nem kétséges, hogy mindig voltak és lesznek az oltásokra érzékenyebben, illetve kevésbé hevesen reagáló alanyok. Pont emiatt, valamint egy egészségesebb, krónikus betegségektől mentes jövendő generáció érdekében ajánljuk megfontolásra a következőket. 

Találjunk megoldást, akár lépésről-lépésre, de jó irányba haladva!

A kötelező védőoltások számának csökkentése

Magyarországnak az Európai Unió tagjaként célszerű lenne a védőoltások témáját tekintve is az európai országok normatíváihoz közelítenie. 

Kétségkívüli, hogy Európa egyes országai a magyaréhoz hasonló oltási rendet követnek. A többségre azonban az jellemző, hogy csak néhány igen súlyos – a legtöbb esetben halált vagy maradandó károsodást okozó – betegség elleni oltás kötelező, a többi csak ajánlott.  Vannak olyan országok is, ahol egyáltalán nincsenek kötelező oltások, csak ajánlottak – az átoltottság mégis magas (pl. Németország).

A védőoltások időzítése  

Tudvalévő, hogy a csecsemő immunrendszere érési folyamaton megy át. Az első életév ebben a tekintetben a legesendőbb időszaknak számít. Mégis, ilyenkor kapják a legtöbb oltást, és eleve olyan kombinált formában, amely esetenként öt-hat oltás egyidejűleg történő adását is jelenti. 

Ma, amikor gyakran eltiltjuk a várandós és szoptatós anyát a tehéntej fogyasztásától, a csecsemőnek pedig egy éves kor előtti adását semmiképpen sem tanácsoljuk a mind gyakoribb tehéntej-fehérje allergia miatt, az oltóanyaggal mégis idegen fehérjét viszünk be a fiatal csecsemők szervezetébe.

Egyénre szabott oltási naptár kialakítása

Az esetlegesen kötelező, valamint az ajánlott oltások listájának összeállításakor is javasoljuk a gyermek sajátosságainak, betegségekre való fogékonyságának, a család kórtörténetének és a környezeti viszonyoknak a figyelembe vételét. 

Az oltási naptár bizonyos határokon belül személyre szabott legyen.

A háziorvosok nagyobb döntési szabadsága 

A szülők után a háziorvos az, aki kis páciensét a legjobban ismeri. Hadd döntsön, vagy javasoljon – a szülőkkel és a védőnővel egyeztetve–, természetesen felelősen, de szabadabban az oltások időzítéséről. 

A szülők nagyobb döntési szabadsága 

Az esetlegesen kötelező védőoltások beadásán túl a szülő követhesse meggyőződését különböző fórumokon való meghurcoltatás, illetve büntetőjogi következmények nélkül. Véleménye melletti kiállása miatt ne keltsenek benne félelmet, ne kiáltsák ki lelkiismeretlennek.

Lehessen részese a gyermeke sorsáról való döntésnek, miután megkapta az oltásokról azt a kétoldalú, korrekt szakmai tájékoztatást, amely mindenkor objektív adatokra épül. 

Az esetlegesen oltatlan, vagy a csak remélhetően kisszámú kötelező oltással beoltott gyermekek közösségekbe való felvételükkor ne legyenek hátrányos helyzetben a többi – kötelező és ajánlott oltással is beoltott – társaikkal szemben. 

A szakma és a szülők korrekt tájékoztatása a várható előnyök, valamint a lehetséges reakciók és szövődmények tekintetében

Kívánatos, hogy a szakma beszerezzen minden olyan információt, illetve kérjen visszajelzést az oltások olyan „enyhébb”, vagy időben távolabbi szövődményeiről is, melyeket ma az akadémikus orvoslás nem hoz összefüggésbe a védőoltásokkal, melyek előfordulását ma még jórészt tagadja. Csak így lehetséges a szülők korrekt tájékoztatása, illetve a megfelelő orvosi és szülői döntés előkészítése.

Oltani csak egészséges gyermeket szabad

Ez ugyan szakmai követelmény, ennek be nem tartása azonban sajnos elég gyakori jelenség. Csak egy kicsit náthás, csak egy kicsit köhög, csak éppen néhány ekcémás folt van rajta, stb. tünetek, - sokszor nem állítják meg a kollégákat az oltás beadásában.

Természetesen a gyermekorvosokat és a védőnőket is meg lehet érteni, hisz olyan erős az ellenőrzés és az elmarasztalás az időben be nem adott oltások miatt, hogy az egyszerűbb utat választják: időben letudni az oltás beadását. Így talán bele se gondolnak abba, hogy a szervezetet először az éppen meglévő betegség leküzdésében kell támogatni, nem pedig egy oltással újabb terhet tenni rá.

Még valami…

Egyre gyakrabban találkozom azzal a ténnyel, hogy a kollégák kötelező oltással együtt nem kötelezőt is beadnak – feltételezem, pusztán segíteni akarásból – anélkül, hogy erről a szülőt felvilágosítanák. Számomra ez az oltási könyvből derül ki, és abból, hogy a szülőnek fogalma sincs arról, hogy gyermeke nem csak a kötelező oltást kapta meg. 

2013. 08.21.

Dr. Kürti Katalin

gyermekgyógyász-homeopata


 

Az oltásokkal kapcsolatos hatályos jogszabályok

1997. évi CLIV. Törvény az Egészségügyről 58. § -a szerint

(1) A kötelező védőoltás alól a kezelőorvos átmenetileg vagy - az egészségügyi hatóság hozzájárulásával - véglegesen mentesítheti azt, akinek a védőoltás várhatóan károsan befolyásolná.

(4) Ha a védőoltásra kötelezett személy e kötelezettségének írásbeli felszólításra sem tesz eleget, az egészségügyi hatóság a védőoltást határozattal rendeli el. A védőoltást elrendelő határozat -jogorvoslatra tekintet nélkül - azonnal végrehajtható.

Mit jelent a jogszabály a gyakorlatban?

A kötelező védőoltások közegészségügyi érdekből - nevezetesen az aktív és passzív védettség kialakítása a fertőző megbetegedésekkel szemben - jogszabályban kerülnek rögzítésre. Elnevezéséből következik, hogy az, mindenki számára kötelező. Alóla csak kivételes esetben lehet mentesülni. A kötelező védőoltás alóli mentességet átmeneti jelleggel vagy véglegesen rendelheti el a kezelőorvos abban az esetben, ha az érintett egészségi állapotát vagy meglévő betegségét a védőoltás előreláthatólag károsítaná. Amennyiben a kötelezően előírt védőoltás beadásán az érintett személy nem jelenik meg, abban az esetben írásban megjelenésre felszólítják. Ha a védőoltásra kötelezett ezen felszólításnak nem tesz eleget, abban az esetben a védőoltás beadását határozattal elrendelik. Ez a hatósági határozat azonnal végrehajtandó. A védőoltás megtagadásának szankciói lehetnek.

Dr. Kismarton Judit orvos-jogász

Értékeld a cikket: 
Az Ön értékelése: Nincs | Átlag: 5 | (2 szavazat)

Küldj egy cikket

Olvastál még hasznos cikket a témában? Küldd el nekünk a cikk linkjét!

A homeopata.hu oldalain található információk, szolgáltatások nem helyettesíthetik szakember véleményét, ezért kérjük, minden esetben forduljon homeopátiás képzettséggel rendelkező orvoshoz, gyógyszerészhez!

A homeopátiás készítmények hatásossága a hagyományos (allopátiás) gyógyszerekéhez hasonló klinikai vizsgálatokkal általánosan nem igazolt.

A homeopátiás gyógyszer szedése nem helyettesíti az orvossal történő konzultációt, a diagnózis megállapítását és a javasolt egészséges életmódot. A kockázatokról és a mellékhatásokról olvassa el a betegtájékoztatót, vagy kérdezze meg kezelőorvosát, gyógyszerészét! Feltétlenül tájékoztassa kezelőorvosát vagy gyógyszerészét, ha a tünetei az Ön kezelőorvosa vagy gyógyszerésze által megadott időn belül nem enyhülnek, vagy éppen súlyosbodnak.